Készen állsz a változásra?
Ne várj tovább! Fedezd fel, hogyan segíthet neked a coaching egy tudatosabb, kiegyensúlyozottabb és magabiztosabb élet kialakításában.
Októberben elindítottam a Tudatos Október Kihívást – egy 31 napos önismereti utazást, ahol nap mint nap a tudatosság más-más oldalát világítottuk meg. Ez a blogbejegyzés nem a kihívás kronológiai összefoglalója, hanem annak gondolati magja: mindaz, amit ez a hónap tanított arról, hogyan láss tisztábban, hogyan kapcsolódj őszintébben, és hogyan cselekedj tudatosabban.
A valóság, amit látsz, nem objektív – a világnézeted szűrőin keresztül tapasztalod meg. A hiedelmeid, az érzelmeid és a figyelmed iránya mind alakítják, mit veszel észre és mit hagysz ki a tejes képből.
A „Fejlámpa Tudatosság” metaforája ezt írja le: mindannyian egy fejlámpával járjuk az életet, és csak azt látjuk, amire ráirányítjuk a fényt. A tudatosság lényege az, hogy te döntöd el, hová világítasz.
Ha megtanulod észrevenni, mire fókuszálsz – a hiányra vagy a lehetőségre, a veszteségre vagy a növekedésre – akkor megérted, hogy a valóságod nem fix és nem is teljes. Te alakítod. És ezzel együtt: te is alakítható vagy.
A tudatos élethez elengedhetetlen a határok kijelölése – nem mások ellen, hanem önmagadért. Nem minden, ami lehetséges, vagy amit meg kellene tenni egyben a te dolgod is.
A határok kijelölése azt jelenti, hogy tisztán látod:
A nemet mondás nem elutasítás, hanem önvédelem. Aki tudatos, az nem engedi, hogy a megfelelés felülírja a saját értékeit, mert érti: a határaim nem falak, hanem kapuk. Kijelölik, mit engedek be az életembe – és mit nem.
A magabiztosság nem előfeltétel, hanem eredmény. Nem kell megvárni, míg elhiszed magadról, hogy képes vagy – a hit a cselekvés után jön. A tudatos ember tudja, hogy a „nem vagyok elég jó” csak egy történet, amit a múltból hoz. És hogy a történetek átírhatók.
A cselekvés építi az önbizalmat, a tapasztalat pedig megerősíti, hogy képes vagy rá. Ez nem pozitív gondolkodás, hanem belső bizonyítékgyűjtés és kompetenciaélmény szerzés. Minden apró tett, minden kilépés a komfortzónából újraírja a narratívát: „Nem kell tökéletesnek lennem, hogy elkezdjem. Azért kezdem el, hogy fejlődjek és kompetenciát építhessek.”
A kapcsolatok a legnagyobb tanítók. Nemcsak azt mutatják meg, ki a másik – hanem hogy te ki vagy a kapcsolatban.
A tudatos kapcsolódás kulcsa az, hogy felismered, hogy a legtöbb konfliktus nem rossz szándékból, hanem feltételezésekből születik. Ahelyett, hogy kérdeznénk, gyakran következtetünk. És ezzel torzítjuk a kapcsolat valóságát.
A jelenlét, a meghallgatás és az őszinte kommunikáció gyógyít. A játékosság, a nevetés, a közös kíváncsiság pedig mélyíti a bizalmat. Mert a kapcsolódás lényege nem az, hogy mindig egyetértünk, hanem az, hogy együtt maradunk a valóságban.
Az önismeret nem a gondolkodásban, hanem a tettekben válik valósággá. A felismerés még nem változás – döntést hozni és valóban lépni is az.
Sokan mondják, hogy „elakadtam”. De az elakadás gyakran csak a döntés halogatása. A tudatos ember felteszi magának a kérdést: Valóban nem tudom, mit kéne tennem – vagy tudom, csak nem merek lépni?
A tudatosság célja nem az, hogy mindent érts, hanem hogy másképp cselekedj az információk tudatában. Minden változás egyetlen döntéssel kezdődik. Nem holnap, nem jövőre – hanem most.
A tudatosság nem cél, hanem irány. Nem az, amit elérsz, hanem ahogyan haladsz.
Amikor tisztábban látsz, amikor védeni tudod a határaidat, amikor hiszel magadban, kapcsolódsz másokhoz, és amikor a felismeréseidből tettek születnek – akkor már tudatosan éled az életedet.
Tudatos vagy, amikor tudod:
Készen állsz, hogy kiállj a tudatos életedért? Foglalj egy ingyenes felfedező beszélgetést.
info@zsuzsannaboni.com
Website made in WebWave AI website builder.